Uniós források: minden magyar 72 ezer forintot ad be a közösbe, de azért még mindig több jár onnan nekünk vissza

Magyarország immár több mint 20 éve tagja az Európai Uniónak és ez alatt az idő alatt jelentős forrásokat kapott hazánk a közösségtől, amelyek a költségvetés szerint jártak nekünk. Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a jelenlegi, 2021 és 2027 közötti hét éves költségvetési ciklusban is Magyarország a nettó kedvezményezettek közé tartozik, azaz sokkal több forrást kapunk, mint amennyit befizetünk.

Az uniós források háttéréről itt írtunk részletesebben, és már azt is kiveséztük, pontosan milyen alapokból, milyen összegek járnak hazánknak, amelyeknek egy részét politikai játszmák miatt továbbra is visszatartja Brüsszel. Hiába hozott számos intézkedést a magyar kormány, hiába történtek jelentős előrelépések és sikerült a csaknem másfél tucatnyi ügyben egyezségre jutni az Európai Bizottsággal, végül az Európai Parlament döntése alapján mégsem nyitják meg a teljes, Magyarországnak járó forrást.

Hogy miért, arról többek között a Tisza Párt EP-képviselőjének múlt héten kirobbant botránya is árulkodik. Kollár Kinga alaposan elszólta magát, amikor arról beszélt, hogy Brüsszel hatékonyan tartja vissza az uniós forrásokat, amely a magyar emberek életkörülményein javíthatna. Márpedig ezzel az ellenzék malmára hajtják a vizet. Bóka János, Európai uniós ügyekért felelős miniszter egy hétfői konferencián már úgy fogalmazott: „az egyik legfontosabb jogállamisági feltétel Brüsszelben most úgy tűnik az, hogy Magyarországon kormányváltás legyen”.

Mennyit kell beadnunk a közösbe?

Hiába ugyanakkor a politikai játszadozás Brüsszel részéről, források így is érkeznek hazánkba, amivel fejlődni tud a gazdaság. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne járna kötelezettséggel is az uniós tagságunk. Míg ugyanis több ezer milliárd forintnyi forrásra pályázhatnak a magyar vállalkozások, közben az állam be is fizet az unió költségvetésébe.

Mint említettük: egy uniós költségvetési ciklus hét évet ölel fel, ám a büdzsét minden évben újra kell tárgyalni. Magyarország három jogcímen fizet be a költségvetésbe. A legtöbbet az úgynevezett GNI, azaz a bruttó nemzeti jövedelem alapján mért hozzájárulás keretében adjuk be, amelynek mértéke évről évre változik, függően attól, mekkora kiadással kell számolnia az EU-nak. 

A második jelentős tétel az áfa bevételek után keletkező hozzájárulás mértéke az úgynevezett hozzáadottértékadó-alapjára vetített arány, amelynek mértéke 0,3 százalék, ennyit kell beadni a közösbe. A harmadik tétel pedig a vámbefizetésekből érkezik. A magyar befizetés mértéke tehát ezen tényezők miatt folyamatosan nő, egyrészt fejlődik a gazdaság, másrészt a hazai fogyasztás is rendületlenül bővül, ergo az áfabevétel is növekszik.

A Magyar Államkincstár adatai alapján 2024-ben összesen 616,8 milliárd forinttal járult hozzá Magyarország az uniós költségvetéshez. Idén az előirányzott terv 697,8 milliárd forintról szól, szóval jelentősen emelkedett a befizetendő összeg, több mint 13 százalékkal. Ez már az év eleji kifizetések alapján is látszik: míg tavaly az első két hónapban 93,7 milliárd forintot utaltunk át Brüsszelnek, idén januárban már 59,4 milliárdot, februárban pedig közel ugyanennyit, 59,3 milliárd forintot, tehát összesen két hónap alatt 118,7 milliárd forintot.

A németek állják a számlát

Összességében tehát nagyságrendileg 2 milliárd euróval kell hozzájárulnia Magyarországnak az uniós költségvetéshez, miközben bevételi oldalon, a kohéziós és mezőgazdasági, illetve egyéb forrásokból ennél évente sokkal több folyik be a magyar gazdaságba. A 2023-as adatok alapján – amelyeket korábban az Euronews gyűjtött ki – Magyarország a negyedik legnagyobb nyertese az uniós kohéziós politikának, abban az évben 4,4 milliárd eurónyi plusszal zárt hazánk. Ennél többet csak Belgium (4,8 milliárd euró), Románia (5,9 milliárd euró) és Lengyelország (7 milliárd euró) kapott vissza a közösből.

A mérleg másik oldalán Németország áll, mint az unió legnagyobb és legerősebb gazdaságával rendelkező tagállam. Berlin mérlegében mínusz 19,7 milliárd euró áll, hiszen 33,8 milliárdot adnak be, de közben csak 14,1 milliárdot kapnak vissza. Franciaország a második, 25,8 milliárd eurós beadással és 16,5 milliárd eurónyi haszonnal. Utána Hollandia (-6,3 milliárd euró) és Olaszország (-6 milliárd euró) következik a nettó befizetők sorában.